Kapitalizmus, vagy rablás?

A kapitalizmus elméleti alapjai rendben is voltak, a rendszerváláskor, csak éppen senki nem törődött vele a szocialista tulajdon felszámolása során. Szerzések és lenyúlások évei következtek és természetesen az ideológiával felvértezettek vitték a prímet. A szocialista tulajdont sikeresen leváltottuk a magántulajdonnal és ekkor még a kapitalizmus gazdaságtani törvényszerűségit nem érvényesítettük, mivel azok feltételei kialakulóban voltak és ezért neveztük ezt a lenyúlások időszakát elneveztük, privatizációs korszaknak.

Ez a korszak se volt sikeres és még manapság is tart, persze az eszközök sokat finomodtak. Amíg kezdetben a huncut vasat se fizetett egy, egy gyárért, üzemért, földért és privatizációnak nevezték, ami később már csereügyletek révén bonyolódott. Az ingyen megszerzett javakat, lehetett cserék útján előnyösen cserélgetni, így a legkülönösebb cserék bonyolódtak, pártházak, bányák, irodaházak, volt szakszervezeti üdülők, gyárak, TSZ vagyonok, stb. Az ingyenes vagyonszerzés, vissza nem térítendő, vagy kedvezményes hitel kamattámogatásban nyilvánult meg és persze a megszerzett javak a hitel fedezetéül is szolgáltak.

Ezzel a Marx által meghatározott kapitalizmus törvényszerűségeit a mindennapok szintjén közvetlen közelről szemlélhettük. és közben csodálhattuk a kedvezményezettek magyarázatait, hogy majd ők, mint tulajdonosok rengeteg munkahelyet teremtenek, aztán ha földtulajdon után gépekhez is segítik őket, akkor aztán nem kell a támogatás a mezőgazdasághoz.  

Ezeknek az ígéreteknek az eredményeit még manapság is élvezhetjük, akár egy millió munkahely lesz.